A viszkozitásról érthetően

A viszkozitás - más elnevezéssel a belső súrlódás - a kenőanyag (motorolaj, hajtóműolaj stb.) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat sűrűn folyónak, vagy egyszerűen sűrűnek nevezik, azonban a sűrűség, mint fizikai fogalom, mást jelent, az a fajlagos tömeget fejezi ki.

A motor- és hajtóműolajok esetében - a különböző hőmérsékleten - jelentősen befolyásolja a viszkozitás az olaj teljesítményét. A mai modern olajokkal szemben elvárás, hogy a hidegindításkor se legyen túl viszkózus ahhoz, hogy keringeni tudjon, tehát gyorsan, megfelelő kenést biztosítson a motor számára. Továbbá a megnövekedett üzemi hőmérsékletén se legyen annyira alacsony a viszkozitása, hogy ne tudjon megfelelő kenést nyújtani a motor alkatrészei számára. A motorolajok viszkozitási jellemzői az alapolajok folyási tulajdonságaitól, valamint a motorolaj adalékoktól függenek. A lényeg, hogy ahogy növekszik a hőmérséklet, a viszkozitás úgy csökken (exponenciálisan).

Az Amerikai Autóipari Mérnökök Szövetsége (Society of Automotive Engineers) a motorolajokra és a hajtóműolajokra, állított fel viszkozitás alapú osztályozási rendszert. A SAE J 300 osztályozás téli és nyári viszkozitási osztályokra bontja az olajokat.

Viszkozitási osztályok formátuma: xxW-yy

Az xx az alacsony hőmérsékleti (téli) viszkozitást jelzi, W a winter „tél” szó rövidítése, az yy pedig az üzemi hőmérsékleti (nyári) tulajdonságokat jelenti.

Az xx, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre határoz meg paramétereket. Fontos, hogy nagy hidegben is elérjen az olaj a kenési helyekre, amilyen gyorsan csak lehet. A minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes magától elfolyni a szivattyúig, nem kap kenést a motor.

Az yy üzemi hőmérsékleti viszkozitási osztályok esetében a 100°C-on mért kinematikai és a 150°C-on, nagy terhelés (hő és nyírás; HTHS) mellett mért, dinamikus viszkozitás számít. 150°C az a hőmérséklet tartomány, amit az olajnak folyamatosan bírnia kell, nem pedig a környezeti hőmérséklet, amit sokan tévesen használnak. Az üzemi hőmérsékleti viszkozitás, az, ami alapvetően hatással van a kenőanyag fogyásra és az üzemanyag gazdaságos működésre egyaránt. Minél alacsonyabb ez az érték annál kisebb az olaj belső ellenállása, így üzemanyagot lehet megtakarítani, viszont számolni kell a kenőanyag rendszeres pótlásáról.

A következő cikkeinket ajánljuk:

• Az olajcsere periódus meghosszabbítása - vágyálom vagy realitás?

• Megéri megvenni a szintetikusat?

• Milyen és mennyi olaj kell a járművembe