Blog
2021.11.04 02:00

Hogy kristálytisztán láss, hogyan kell motorolajat választani

Hogy kristálytisztán láss, hogyan kell motorolajat választani

Motorolaj témában mindig ugyanazok a kérdések. Most teszünk pontot az i-re. Kevés alapfogalom után a logikus mélységeket tárjuk fel.

Ha elolvasod, a következőt fogod sokkal jobban tudni:

- Jobban látod a márkák közti különbséget

- Megérted, mennyi minden van egy sima olajcsere hátterében

- Soha nem fogsz rossz olajat tenni az autódba, mert ezeket magabiztosan használod (katt)

Olajválasztó autótípus szerint        Olajválasztó olajszabványok szerint

Miért beszélünk ennyit az olajról?


Ha nem lenne motorolaj, autóink motorjai néhány évtized helyett néhány percig lennének üzemképesek. A súrlódó fémfelületek kopását a két felület közé felépülő filmréteggel akadályozzuk meg. A motorban extrém magas hőmérséklet és nyomás uralkodik. A kenés tehát fontos, az üzemi körülmények szélsőségesek, az olaj viszont állja a sarat.

Mit jelent a viszkozitás?


Azért fontos, mert mutatja, hogy a motorolaj mennyire áramlik. A latin eredetű viszkozitást, belső súrlódásnak lehet magyarítani. A viszkozitás kifejezést a gázok és a folyadékok belső súrlódásának a leírására használják. Úgy mérik, hogy az ellenállás hatására mennyire változik az olaj folyóssága. A viszkozitás szabványa osztályokba sorolja a motorolajokat.

Motorolaj választáskor nem elég a viszkozitást figyelni?


A motorok egyre összetettebb rendszerek, a motorolaj egyre több feladatot kap. Már nem csak ken, hanem tisztít, védi a motort a korróziótól és meghatározza a kipufogó gáz összetételét. Egészen pontosan hét alapvető dologban kell helytállnia a motorolajnak: kopás, iszap kezelés, oxidációs folyamatok, korom képződés, lerakódások kezelése, üzemanyag takarékosság és égéstermék utókezelés. Mind fontos jellemzők, szabványokat kellett alkotni róluk. Ezek a viszkozitáson felüli szabványok és döntőek a megfelelő olaj kiválasztásánál. Teljes részletességgel itt írtuk le a hét szempont kapcsán, mi kell az olajba és miért.

Nem túlzás ennyi mindent figyelni egy egyszerű olajcserénél?


Sajnos nem. Például aki csak a viszkozitással törődik, egy nagy mennyiségű kormot hagyó motorolajjal képes eltömíteni a részecskeszűrőjét, vagy elrontani a turbóját. Az autónkhoz használható olajok specifikációját az autógyártók az autó gépkönyvében írják le egyértelműen. 

A motorolajokkal kapcsolatos szabványokat, előírásokat és besorolásokat kik alkotják meg?

Öt fő szervezet határozza meg az olajok és kenőanyagok paramétereit. Ezek a következők: ACEA, API, JASO, ILSAC és a SAE. Az oilspecifications.org oldalon a láblécben e szervezetek története és jelenlegi szerepe részletesen olvasható. Az autógyárak a motorokhoz szabványos kenőanyagot írnak elő. Természetesen az autógyártók és az öt szervezet között kölcsönös az együttműködés.

Az öt szabványügyi szervezet röviden

Az ACEA, az európai autógyártók szövetségét jelöli, a szervezetnek a székhelye Brüsszelben található. Az olajos flakonokon és leírásokon gyakran feltűnő API, az amerikai petróleum intézetet takarja. Ez a társaság az egyik legkomolyabb, nemzetközi szinten is elfogadott és elismert csoport a területen. A JASO azoknak lehet ismerős, akik a japán motorkerékpárokat, robogókat hajtanak vagy az ilyen motorokkal foglalkoznak. Ez a társaság, a távol-keleti motorkerékpárok olajainak a szabványosításában jeleskedik. Az ILSAC neve igen tudományosan és komolyan hangzik. Az 1992-ben – zömmel amerikai autógyárak által – alapított tanács, a kenőanyagok standardizálásával és jóváhagyásával foglalkozik. A SAE International nem ma kezdte a tevékenységét. Az 1905-ben alapított mérnököket tömörítő szervezet, az iparban használatos szabványok egységesítése miatt jött létre, ezért az olajokra is odafigyeltek.

Nem okoz kavarodást a sok szabvány alkotó? Az autógyárak melyikhez igazodnak?


Szerencsére nem, ugyanis sok átjárás található közöttük. Az autógyárak, a fenti szervezetek által előírt szabványok szerint alkotják meg az olajbeszállítójukkal a járműveikbe szánt kenőanyagokat. Valóban alkotásról van szó, ezt később kifejtjük.
A szabványok átfedésére nézzünk példaként egy olajat:
Specifikációi az öt szervezetből háromtól is vannak,
  • SAE 5W-30,
  • API SM/CF,
  • ACEA A3/B3/B4/C3,
sőt 3 autógyár belső rendszerének is megfelel, azaz kapott úgynevezett "autógyári ajánlást": 
  • BMW Longlife-04,
  • MB 229.3, 229.31,
  • VW 502.00/505.00.
Az ábrán látható milyen egyszerű kiigazodni a szabványok közti átfedésen. Az API SM és CF követelmények kritériumbai nem olyan szigorúak, mint az ACEA A3/B4/C3. 
A BMW és a Mercedes kritériumai szerint túlteljesíti az ACEA C3 minősítést. A VW belső szabványai közül ezt a szintet képes teljesíteni, az eggyel szigorúbbhoz már más olajat kéne használnunk.

Ha az előírások ennyire átláthatók és mindenki igazodik hozzájuk, akkor van-e egyáltalán különbség a különböző márkájú, de azonos osztályba sorolt olajok között? 

Igen. Lehetnek különbségek. A szabvány csak azt írja le, hogy milyen értékeket mutasson az olaj bizonyos körülmények között. De mindegyik gyár a maga különleges összetevőjét (adalékát) használja ezek elérésére. Így lehetséges az, hogy az azonos osztályba tartozó olajok között kialakulhatnak mérhető, érezhető különbségek. Bizonyos körülmények között, bizonyos olajok jobban teljesítenek pl. magasabb fordulatszámon forgó motoroknál. 

Mi az, hogy alapolaj? Milyen motorolaj fajták vannak? 


Az alapolaj a motor vagy a hajtómű olajoknak a bázisolaja, amelyre épül a végtermék. Ez a magja, a legfőbb alkotó eleme az olajnak, amelyhez különböző adalékokat adnak. Három fő bázisolaj fajtát különbözetünk meg: ásványi olaj, szintetikus és a fél-szintetikus. 
Az elnevezésük mindent elárul róluk. Mindegyik olaj alapja, a földből kibányászott kőolaj (illetve...). Az ásványi olaj, a kőolaj finomítás során jön létre, más változás nem történik vele.
A szintetikus jelentése mesterségesen előállított, azaz a természetben nem előforduló. A görög eredetű szó esetünkben annyit jelent, hogy a motorolaj  alapanyagául szolgáló olajat még desztillálják, tovább tisztítják és megváltoztatják a főbb molekuláit. (A kémiai beavatkozások után, általában hosszú szénláncú molekulák keletkeznek benne.) Tehát igen sok tekintetben eltér az ásványi olajtól. A fél-szintetikus, részben szintetikus olaj pedig azt jelenti, amit a neve mond: a kétfajta olaj keveréke. 

Szintetikus, vagy ásványi a jobb? 


A szintetikus motorolaj mindig többet bír. Ezért azokat mindig nagyobb teljesítményű járművekbe ajánlják, hogy bírja a megnövekedett, az átlagtól nagyobb terhelést (pl. minden turbós motor). A szintetikus olaj – különleges összetétele révén – drágább és jobb a motornak. A hagyományos ásványi olajok olcsóbbak. A fél-szintetikus jelenti az arany középutat a teljesítmény és az ár kérdésben.

Minden motorolajban van adalék?


Igen, ez elkerülhetetlen. Az adalékok segítenek megfelelni a már említett hét legfontosabb szempontnak, amire az olaj önmagában nem képes. Például a kipufogógáz utókezelő rendszerek (pl. DPF) élettartamát nagy mértékben meghatározza a motorolaj hamutartalma és hamu összetétele. Ezt is adalékokkal szabályozzák.

Mennyi bázisolaj és mennyi adalék kerül a motorolajba?


Az alapolaj aránya 70-90 százalék között mozog, a többit az adalékok teszik ki. Az adalékok mértéke nagyban meghatározza az egyik legfontosabb választási szempontot: az árat. A drágább, szintetikus olajoknál az adalékok aránya elérheti a 30 százalékot is. 

Ha az autó gépkönyvében olajmárka is meg van adva, csak azt lehet használni?

A gépkönyvben leírt specifikációt teljesítő olaj megfelel az autónak, bármely gyártótól származik. A legutolsó fejezetben két segédlet egyszerűsíti a választást.

 

Most akkor melyik márkát kell választani?


Árat és minőséget mérlegelve mindegy, ha szabványon belül választunk. Az ár és teljesítménybeli különbséget az adalékok mennyisége és minősége okozza. Sok olajgyártó külön termékvonalat hoz létre a prémium minőségű olajoknak (most már akkor értsd helyesen: prémium módon adalékolt olajoknak) Az egy tévhit, hogy az a drágább olaj, amelyik gyártója jobban át mer verni minket. Ezt a piaci magatartást nem tolerálnák túl sokáig a vásárlók. A termékvonal kilakításra jó példa az ENEOS, ahol a prémium termékvonal a Sustina. A Liqui Moly ugyanabba a gépjárműbe ajánlja a TOP TEC 4200-at és a TOP TEC 4600-at is. Utóbbival egy kicsit drágábban ugyan, de jobban jár az autó, viszont a 4200 is teljesít minden szabványi előírást.

Mit rejt az olajok jelölése, például a 0W-20?

A "számW-szám" összetétel viszkozitást ír le. Ennek rendszerét a SAE szervezet foglalta szabványba. Az első szám után található W betű a tél szócskát rejti (winter), de valójában az olaj hideg állapotát jelenti. Az előtte lévő szám azt mutatja, hogy hidegindításnál hogyan áramlik az olaj. A kötőjel utáni szám pedig üzemi hőmérsékleten mutatja az áramlást. Az említett számokról azt kell tudni, hogy minél kisebb értéket mutat, annál könnyebben áramlik az olaj a motorban.

A viszkozitás számai hogyan segítenek a motorolaj választásban?


A viszkozitási érték nagyon jó útmutató és adott autó típusba a gyártók többféle viszkozitási osztály használatát is megengedik. Szabad ég alatt tartott jármű esetén szerencsésebb télen alacsonyabb viszkozitású olajat használni, mert ezeknek az olajoknak nagyon jók a hideg indítási tulajdonságai. Az ilyenkor fellépő motorkopás csökkenthető velük. Magyarul hamarabb keresztül áramlik a hideg motor olaj furatain, mint a magasabb viszkozitású társai. Ez azért szükséges, hogy a kenés az olajteknőtől legtávolabbi ponton is felépüljön a legrövidebb idő alatt, azaz ne legyen kenetlen motorfordulat.
Ha ugyanezt az autó típust használja valaki, de fűtött garázsban tartja, akkor töltheti bele a „hidegindításnál vastagabb” olajat, azaz amikor a W előtt nagyobb szám áll. Azonban ekkor sem térhetünk el a legfontosabbtól, hogy az olaj a megfelelő teljesítmény osztályban maradjon, azaz a megfelelő ACEA, API vagy autógyári specifikációnak megfeleljen.

Mi az az olajcsereperiódus?


Ha az olaj adalékait felhasználtuk, az olaj már nem képes betölteni a szerepét előírás szerint (kezd kicsúszni a szabványból). A legtöbb vitára okot adó kérdés, hogy mennyi időnként kell olajat cserélni. A könnyítés, hogy ezt meghatározzák az autó gépkönyvében. A nehezítés, hogy használattól és eltelt időtől is függ. A helyes válasz pedig az, hogy nincs jó válasz, illetve van egy magyarázat, amit mindenki elfogad. Erről szóló cikkünk a Longlife misztériumon keresztül teszi tisztába a témát.

Példa erre azok a diszpergens adalékok, amik az iszaposodás megakadályozásáért felelnek, minden egyes iszap molekula elszállításával egyre jobban fogynak. Amikor teljesen elfogynak, az olaj nem szállítja az iszapot, tehát le kell cserélni. De ott van a korom összetételért felelős adalék, ami a turbót vagy a részecskeszűrőt képes szorult helyzetbe hozni, ha elfogy az olajból.

 

Végülis hogyan kell olajat választani?


Erről írtunk korábban egy  néhány soros cikkben, de egy laikusnak ennél valóban több információra van szüksége. Aki jelen írásunkat elolvasta és megértette, magabiztosan fogja kiválasztani az autójának legmegfelelőbb olajat. Két nagy segítséget tudunk még adni hozzá.

Aki nézte a gépkönyvet kereshet az abbant leírt szabvány szerint. Ennek előnye, hogy a szabványokhoz tartozó összes olajmárka összes viszkozitású olaját kilistázzuk és egyből rendelést is le lehet adni.

Aki nem nézte a gépkönyvet, kereshet az autó típusa szerint. Ennek előnye, hogy komplett kenési tervet kaphatunk egy adott olajmárkától, az adott autóhoz feltöltési mennyiséggel, motorolaj javaslatokkal, váltóolaj javaslatokkal, esetleg a kiegészítő berendezések kenésével is. Hátránya, hogy ezekből a listákból közvetlenül nem lehet vásárolni. Az olaj típusát ennek alapján az Olajwebshop.hu oldalán is ki kell választani a rendelés leadásához.